Átkapcsoltam – jóga szülés után

Egyik otthoni gyakorlásom alkalmával, amit teljesen felelőtlenül gyermekeim jelenléte mellett igyekeztem kivitelezni, azt tapasztaltam, hogy egyre dühösebb és ingerültebb leszek, pedig épp az ellenkező céllal vágtam bele. Történt ugyan is, hogy amint a jógaszőnyeg előkerült, az addig békésen eljátszó tündérek mintha valami vészcsengőt hallottak volna: RIADÓ, anya nem velünk foglalkozik!!!!

A következő másodpercben már hárman voltunk egy szőnyegen. Először próbáltam pozitívan megélni a helyzetet. Milyen jó, hogy ők is egyből itt vannak, le is raktam még egy szőnyeget és arra gondoltam milyen cuki lesz, ahogy együtt jógáznak anyával….

Na, hát nem volt se cuki se vicces, inkább idegtépő. Ott nyüzsögtek, húztak, vontak, rám másztak én meg csak puffogtam és pillanatok választottak el, hogy kitörjek magamból.

De ezúttal nem ez történt. Hegytartásnál a fejem alá mászó lányom illata olyan mélyen hatolt belém, hogy elöntött egy szeretet hullám és átkapcsoltam.

Semmi nem változott. Ők továbbra is kúsztak, másztak, lehetőleg mindig a legkisebb helyeken, lyukakon, amiket a különféle pózokban felfedeztek, de már nem bántam. Élvezetem a kis tenyerek, talpak érintését, a csillogó szemeket, az irányomba áradó végtelen szeretetet. Arra gondoltam, hogy csak 1-2 év és többet nem lesz ilyen gyakorlásom. Ki kell élveznem minden pillanatát. Ez a jóga szülés után.

Átkapcsoltam, a körülményeket nem tudtam megváltoztatni, de én tudtam változni.

By |2018-02-26T15:50:41+00:002017. 10. 15.|Gondolatok|0 hozzászólás

A szerzőről

Hagyj üzenetet