• mozgás szülés után

Egy kis segítség

Augusztus vége, el sem hiszem, elröpült a nyár. Sok tervem volt, hogy mi mindent fogok megcsinálni, végre utol érem magam, új projekteket indítok útnak és még sorolhatnám….Ezekből semmi nem valósult meg, mégis szuper nyár volt. Együtt voltunk a gyerekeimmel, a férjemmel, sokkal többet, mint egyébként szoktunk, csak úgy eltelt egy-egy nap különösebb program nélkül még is olyan tökéletesen. Nem bánom, hogy így alakult.

Pár nap és itt a szeptember, beindult az agyam, készülődök az új képzésekre, elővettem a laptopom és próbálom felvenni azt a bizonyos fonalat. Nem könnyű bevallom. Nehezemre esik visszatalálni a hétköznapokhoz. Az elmúlt hetekben megtehettem, hogy csak sodródok, hagyom, hogy minden történjen úgy, ahogy épp jó, nem volt szigorú időrenden, nem kellett beérni az oviba, nem késtem el sehonnan, ha az ebéd délután háromra lett kész, akkor sem történt semmi, és ha tovább maradtunk fent, mint szoktunk, reggel később bújtunk ki az ágyból.

Ehhez a nagy szabadsághoz bevallom lustaság is párosult. Az egyébként sem túl rendszeres itthoni gyakorlásaim még inkább háttérbe szorultak. Reggel szívesebben maradtam még a többiekkel az ágyban, élveztem a közös ébredezést és gyakran nem voltam képes rávenni magam, hogy még a család ébredése előtt kitekerjem a jógaszőnyegem.  Oktatóként lehet, hogy ez valakinek nem fér bele, nekem nincs emiatt lelkiismeret furdalásom. Jó pár éve azt gondolom, hogy a jóga van értem és nem fordítva, ezt tanítom a hozzám járó csodálatos nőknek, anyukáknak, kismamáknak is. A gyakorlás legyen élvezetes, szóljon rólam, és ha nincs hozzá kedvem, akkor majd lesz holnap.

Ahogy megéreztem a nyár végét, elkezdtem tervezgetni az óráim, kicsit újragondolni a tanfolyamok felépítését magától megszületett bennem a vágy a gyakorláshoz is. Pár napja ébredek hajnalban és újra kapcsolódom önmagamhoz, a testemhez egy másik minőségben, mint a hétköznapok során. Most érzem, hogy hiányzott már ez, talán kellenek is ilyen szünetek, jó újból és újból megtapasztalni, ahogy hajnalról hajnalra változik bennem a figyelem, az erő, a rugalmasság.

A saját óráim, tanfolyamaim indulása megadta számomra azt a kicsi segítséget, motivációt, amire szükségem volt. Sokszor ennyi elég. Van, akinek otthon nem megy egyedül és a csoportos órák, a tanfolyamok adják meg a lendületet, vagy maga a csoport ereje, a többi anyuka, aki hasonló helyzetben próbál időt találni a mozgásra, önmagára.

Ha Neked is csak egy kis segítség hiányzik, akkor várunk tanfolyamainkon!

Csodaszép nyárvégi napokat!

Hortobágyi Andi

By |2018-08-28T21:47:13+00:002018. 08. 27.|Anyaság, szülés utáni regeneráció|0 hozzászólás

A szerzőről

Hagyj üzenetet